2014. december 20., szombat

♣♣♣10.rész♣♣♣

Hali!
Itt az új rész, remélem tetszik! Még mindig csak skandálom, hogy nem viccnek van kirakva a rész végén a közvélemény kutatás, vagy a hozzászólás. Pipáljatok és írjatok véleményt, légyszíves!

- Igen, az enyém. - fogta erősen meg Jasont.
- Igaz ez? - néztem félve a kisfiúra.
- Nincs mit tenni. - pityergett.
-  De hogyan?
- Egyszer már megmentettem az életét. Nem meslte még a barátnőd, Melissa?
- Melissának mégis mi köze ehhez?
- Talán az, hogy ő akarta megölni?
- Akkor most lett elegem. Maga ne hazudozzon itt össze vissza! Méghogy Meli meg akarta ölni? Ez nagyon nagy hülyeség. Jason pedig velünk jön és kész! - fogtam meg a kisfiú karját és elkezdtem húzni magam után.
Egyszer csak megszólalt:
- Öhm...Abigail?
- Igen?
- Az a helyzet, hogy az a lány tényleg meg akart ölni.
- Mármint ez igaz? - álltam meg és éreztem, hogy valami eltört bennem és másodpercek múlva nagy zokogásban török ki.
- Igen.
- Akkor most megyünk el Melissához! - vettem erőt magamaon.

Fél óra múlva már  "barátnőm" szobájában voltunk.
- Magyarázatot kérek! Tényleg meg akartad gyilkolni Jasont?
- Először is szia! Másodszor pedig, hogy gondolhatsz rólam ilyet?
- Nekem ő mondta. - mutattam a kisfiúra, aki a padlóra meredt és egyszerűen képtelen volt Meli szemébe nézni.
- Azt se tudom, ki ő. - fogta a fejét a lány és láttam az arcán, hogy csalódott. Bennem. Ezek szerint ő nem hazudik, akkor viszont Jason nem mondott igazat.
- Te hazudtál? - néztem hihetetlenkedve a még mindig mellettem ácsorgó kisgyerekre, aki hamar megtört.
- Igen, de engem Dwain kényszerített.
- Ki az a Dwain?
- Annak a férfinak a gyereke, aki azt mondta, hogy jogosan az övé vagyok.
- De honnan tudta, ki az a Melissa? Vagy egyáltalán hogy talált ki ilyet? Mutasd meg nekem azt a gyereket!
- Oké! Tudom, hol lakik.
- Melissa, te is velünk jössz!

Mint kiderült, Dwain az egyik osztálytársa volt Jasonnak. Ezt lehetett a legkönnyebben letisztázni.
Azonban utána jöttek az egyre bonyolultabb kérdések és a történet egyszerűen nem akart összeállni.
- De akkor sem értem. Honnan ismerted Melissát?
- Én nem ismertem. Apukám mondta, hogy ha Jason kérdezi, fogjam Melissára. Azt nem mondta, hogy ki ő.
- De édesapád már meghalt. Hogy találkoztál vele?
- Ő is visszajött, mint most ti.
- Most visszatudnád hívni?
- Persze!
A társaságunk tagja megint bővült egy emberrel. Amint ezt a barátnőm meglátta, dermedten és halkan csak ennyit kérdezett:
- Apa?
- Igen! Én vagyok az Meli.
- De miért? Miért tetted ezt? Ott hagytál minket és soha nem mondtad, hogy van egy öcsém. - a lány sírásban tört ki. - Miért fogtad rám?
- Hát ez nem igaz - szólaltam meg döbbenten. - Te se tudtad? - fordultam Dwain felé.
- Nem. - fürkészte a testvérét. -  Ezt az apró részletet kihagyta. -  kapta el a fejét.
- Sajnálom!
- Sajnálhatod is! - kiáltottak fel egyszerre, majd csodálkozva néztek egymásra.
- Te jó ég! Ez a szellemlét egyre több titkot fed fel. Már fáj a fejem ettől a sok új információtól. - fogtam az említett testrészemet. - Én inkább megyek! - hagytam ott őket. Úgy gondoltam, volt mit megbeszélniük. Inkább hazamentem.
Otthon az öcsémet találtam, aki éppen vadul játszott, valami autóval a számítógépen.
Gondoltam, inkább nem zavarom és bementem a szobámba.
Közben jutott eszembe, hogy voltaképpen halálom óta még nem is voltam ott. Minden ugyanúgy volt hagyva, mint mielőtt elmentem. Ugyanaz a rumli, ugyanaz az illat és ugyanaz a NYITOTT ablak.
- Úristen! - zártam be villámgyorsan. Közben az agyam vadul kattogott.
- Aha. Szóval így raboltak el.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése